2.rész: Egy zűrös nap
Amint leértünk az iskola elé, Black Star hátraugrott, hogy meglegyen a küzdőtávolság.
- Mi van, beszartatok?- kérdezte röhögve a srác.- Ha még most kegyelemért könyörögtök, talán átgondolom a dolgot.
- Most már engem is kezd bosszantani...- morogtam.
- Akkor meg mire várunk?- kérdezte Light, és kaszává változott.
Gyorsan elkaptam a nyelét.
- Gyerünk!- mondtam, mire Black Star azonnal rám rontott.
Először oldalra ugrottam, ő pedig követett engem. Gyorsan lehúztam a fejem, majd a Lighttal köríves mozdulatban a lábát vettem célba.
Erre felugrott, egy szaltóval a hátam mögé került, majd azonnal támadott.
Vízszintes helyzetbe téve fegyverem kivédtem, aztán egy jó nagyot rúgtam sarokkal a fiú hasába.
Hátraszállt, de Tsubakit a földbe vágva megállította a repülést.
- Lány létedre nem is vagy olyan rossz!- mondta mosolyogva, ahogy kirántotta a fegyvert.
- Te meg nagyszájú létedre- biccentettem.
- Elég a dumából, folytassuk inkább!- azzal megint ugrott felém.
...Eközben az iskola belsejében...
- Vajon hol lehet Nakei?- kérdezte Liz, ahogy ismét körbenézett a folyosókon.- Bár nem csodálnám, ha elunta volna a rajzára való várakozást.
- A tökéletességhez idő kell!- mondta Kid nyugalomban.
- Hm? Mi ez a zaj?- állt meg Liz.
Hatalmas csattanások szűrődtek be az épületen kívülről.
- Hú, valaki csatázik!- sikkantotta Patty- Menjünk gyorsan, nézzük meg!
- Végül is, ráérünk- egyezett bele a technikus.
Pillanatokkal később a falak mellett haladva megpillantották a zaj forrását.
Csináltam egy hátra szaltót, majd amint Black Star újra elém ért, kirúgtam a lábát.
Nagyot koppant a földön, de azonnal oldalra gördült, így nem sikerült a lecsapás. Helyette felpattant, és felém hajította a sarló egyik felét.
Gyorsan kikerültem, és egy fordulattal megint mögé kerültem.
Kinyújtottam a kezem, és vízszintes helyzetben tartva azt a hátába csaptam, amitől előre repült.
- Basszus...- morogta- Tényleg lehet, hogy alábecsültem...
- Black Star, ne csak harcolj, próbálj meg gondolkodni!- mondta Tsubaki- Biztos van valami gyenge pontja!
- De mégis mi vagy hol?- kérdezte, ahogy feltápászkodott, és megint rohamra indult.
- Nahát, Nakei egész jól harcol!- vigyorgott Patty.
- Végül is, nem rossz. De nem hiszem, hogy teljesen összhangban lenne a lelkük Lighttal. Biztos vagyok benne, hogy ha mi harcolnánk ellene, veszítene.
- Ebben egyet értek- mondta Liz- Végtére is, te egy Halálisten vagy, ez egy újabb jó pont a részedre. Még bőven van mit tanulniuk.
- Hű, tényleg!- kiáltotta Patty, majd kikapta Kid kezéből a papírt, és elkezdett felénk rohanni- Nakei, Nakei! Itt a rajzod!- lobogtatta a papírt.
Azonnal odafordultam, éppen, amikor Black Star felugrott a levegőbe.
- Végre!- kiáltottam vidáman, majd se szó, se beszéd, fogtam magam, és hozzá rohantam.
- Hé, azonnal állj meg!- kiáltotta Black Star, ahogy helyettem a földbe fúródott Tsubaki- Még nem fejeztük be!
- Nem hagyhatsz félbe egy csatát!- korholt Light is.
- Kit érdekel most a harc? Úgyis nyerésre álltam!- mosolyogtam- A rajzom fontosabb!
- Tessék- adta át Patty a papírt.
- Hú, ez tök jó lett!- meglepett a látvány, mert igazán szépre sikerült. Hál' istennek a ruháján nem változtatott, mégis csak jó ötlet volt ez a sima, fehér pulóver. Legalább nincs mit kifikáznia rajta, hogy nem szimmetrikus, meg a bő farmer is.
Kid jó munkát végzett a képen, akkor is, ha sokáig tartott neki. Így tényleg jobban néz ki.
Light visszaváltozott emberré, és azonnal a fejemnek esett.
- Te meg mégis mi a francot csinálsz?!- ordította rám, ahogy Lizék is előjöttek- Totál meghibbantál?!
- Nyugizz már, tudod, hogy a rajz a gyengém!- legyeztem- Nem tehetek róla!
- Már hogy ne tehetnél?! Komolyan, az agyamra mész, és még itt van a kék-mániád is!
- Kapsz egy tockost, ha nem fogod be most azonnal!- váltottam mérges hangnemre.
- Ch! Persze, azt hiszed, attól a simától majd kifekszem?
- Éppenséggel arra gondoltam, de ha jobban szeretnéd, szívesen leváltom arra, ami zsibbasztó hatású- somolyogtam.
- Nem szóltam- mondta gyorsan.
- Hé, ti!- visította Black Star, ahogy felénk kezdett rohanni- Ezt meg mégis hogy a picsába képzeltétek?
Hirtelen elé léptem, felsóhajtottam, majd mögé ugrottam, és két ujjal nyakon csaptam.
Egy igeid csak állt és pislogott, majd elejtette a fegyverét, és ordítozni kezdett.
- Ez fáj, fáj, fáj, fáááj! Basszus mit csináltál?!- kérdezte, amint Tsubaki is visszaváltozott.
- Zsibbasztót adtam. Általában Light kapja, de ez most egy kivételes alkalom volt.
- Mindegy, akkor végre képes vagy befejezni a csatát?- kérdezte idegesen, még mindig a nyakát fogva.
- Elment tőle a kedvem, majd máskor- mosolyogtam, mire leesett az álla.- Gyere, Light, éhes vagyok!
- Ez-ez-ez-ez....- böködött rám Black Star- TE MEG MILYEN TECNIKUS VAGY, HOGY KÉPES VAGY FÉLBEHAGYNI EGY CSATÁT?!!
- Éhes- úgy mondtam, mintha ez egyértelmű lett volna.- Korgó hassal nem tudok harcolni.
- De ez akkor is... akkor is...
- Akadj már le rólam!- sóhajtottam.- Kid, köszi a rajzot. Light, te meg szedd már a lábad, vagy rád bízom a főzést.
- Basszus, miért van az, hogy mindig ő parancsol?- morogta, majd gyorsan utánam futott.
Szerencsére hamar megtaláltuk a házunkat. Mit ne mondjak, rosszabbra számítottam: kívülről egész szépen festett. Sötétbarna ajtaja és ablaka volt, maga az épület pedig fehérre meszelt.
Ahogy beléptünk, jobban is körbetekintettem.
- Nem rossz kéró!- követte a példám Light.
- Ühüm!- bólintottam.
Egy nagyon rövid és szűk folyosóra lyukadtunk ki először. Ott ahogy kiléptünk, következett a nappali. Ha azon átmentünk, ott egy újabb, de hosszabb és szélesebb folyosó következett, bal oldalon egy konyhával és mosdóval, jobb oldalon pedig a két szobával.
- Egész takaros- nyitottam be az elsőbe- Ezt lefoglalom.
- Nekem olyan mindegy- vont vállat, és belépett a másik hálóba- Tyűha! De jó nekem, hogy azt választottad!
- Miért, a tiéd milyen?- bújtattam át a fejem az ajtófélfának támasztott keze alatt- Anyádat!- döbbentem le.
A fal végébe támasztva középen egy nagy franciaágy volt, baldachinnal körbekerítve, aminek halványkék színe volt.
Két asztal volt egymás mellé tolva, valamint az gy mellett egy nagy polc, több minden nem is fért el.
De az a kék baldachin... kell nekem ez a szoba!
- Oké, ezt ezennel elfoglalom- mondtam, és levetettem magam az ágyra, ahogy átbújtam társam karja alatt.
- Hé!- horkant fel vérig sértetten.- Azt mondtad, neked a másik szoba kell!
- Meggondoltam magam- vigyorogtam.
- Nakeine...- csak akkor szólított így, ha pipa volt rám.
- Khm- köhécseltem, és felmutattam összeszorítva két ujjam, mire azonnal kijjebb lépett.
- Oké, oké, vettem- morogta sóhajtva.- De akkor indíts kaját csinálni, éhen veszek.
- Máris- mosolyogtam- Olyan jó, hogy veled mindig szót lehet érteni!- simogattam meg a fejét mosolyogva, ahogy elhaladt mellettem, mire leütötte a kezem.
- Ne csinálj úgy velem, mint egy kölyökkel!- hurrogott le.
- Nyugi már, hisz te mondod mindig, hogy laza vagy- vigyorogtam.- Mit kérsz?
- Tök mindegy- vont vállat.- Csak ne főzelék legyen.
- Az én is utálom, már megtanulhattad volna. Ez esetben akkor sült csirke és rizsgombóc- biccentettem.
- Oké!- azzal nagy nyekkenéssel elvágta magát a másik ágyon.
Eltelt úgy 10 perc, majd felsóhajtott.
- Haver, meddig akarsz még az ablakból bámulni?- kérdezte továbbra is a plafonra meredve.- Kezded felnyomni a pumpám- azzal felült, majd odasétált az üveghez, és felhúzta.
- Te meg hogy a szarba szúrtál ki?!- ordította azonnal a képébe Black Star.
- Az elejétől fogva tudtam, hogy követsz minket- piszkálta meg Light a fülét- Elég szánalmasan lopakodsz.
- Kérdezett valaki?- csapott az ablakpárkányra a srác, mire Light rácsapta az ablakot az ujjaira.
Black Star felvisított, majd ahogy a fiú újra felemelte a tárgyat, gyorsan kihúzta az ujjait.
- A reflexeid elég hiányosak- vigyorgott kárörvendően Force.
- Black Star, minden oké?- kérdezte Tsubaki, ahogy mellé futott.
- Nem megmondtam neked, hogy maradj a kapuban, és csak akkor gyere, ha hívlak?- kérdezte az a kezét rázva.
- Tudom, de aggódtam érted, nagyot ordítottál- mosolyogta a lány.
- Light, a rizsgombócot már lehet enni!- nyitottam be.
Döbbenten néztem össze a két vendéggel.
- Tsubaki? Black Star?- pislogtam, majd elmosolyodtam- Mondhattátok volna, hogy jöttök ebédelni. Gyertek be, nyitva az ajtó!
- Én harcolni jöttem!- ordította behajolva a fiú, mire Light kézfejjel visszaütötte.
- Bebüdösíted a levegőt a szobámban- mondta somolyogva.
- Szétverlek, te köcsög!
- Kihűl a kaja!- kiáltottam közéjük.- Gyertek csak be! Jut mindenkinek!- biccentettem.
- Izé... Nakeine, biztos nem baj, hogy mi itt eszünk?- kérdezte félénken Tsubaki, ahogy beleharapott a rizssütibe- Hm, nagyon jól főzöl!
- Köszi- mosolyogtam- Persze, hogy nem baj. Bár a technikusod kicsit...
Azzal ő is a fiúra nézett, aki szinte tömte magába a kaját.
- Na de Black Star, ez illetlenség!- mondta a lány.
- Ilyen... szar kaját még soha nem ettem!- mondta 4 falás között.
- Ennek ellenére mindjárt te eszed meg az egészet- pislogott az.
- Mi mást lehetne várni egy ilyen idiótától?- kérdezte Light nyugodtan.
- Beszóltál?- kiáltott rá az említett.
- Haver, legalább nyeld le a kaját, mielőtt beszélsz! Összecsuláztad a részem, most mát nem is kell- tömte a szájába a gombócot.
- Kész a csirke!- közöltem vidáman- Mindenkinek jó étvágyat.
- Viszont!- mondta Tsubaki és Light egyszerre, de Black Star csak nekiesett a hozzá legközelebb lévő combnak.
Én is leültem, és már éppen megragadtam a másik combot, amikor valaki meg az én kezemet fogta meg.
Összenéztem Black Starral, aki azonnal összehúzta a szemét, és elordította magát.
- Az enyém!
- Fogd vissza magad! Eleve Nakeine fáradt a kajával annyit, nem te!- hurrogta le Tsubaki.
- Nyugodtan szólíts csak Nakeinek- mosolyogtam.
Hirtelen két ujjal rávágtam Black Star kezére, aki erre elkapta azt, én pedig megszeretem a húst.
Sziszegve, mérgesen feldugta az orrát, de amikor pillanatokkal később átnyúltam a tányérjához, döbbenten lenézett: a comb fele virított előtte.
Értetlenkedve rám emelte a szemét.
- Most mi van?- billentettem oldalra a fejem- Csak azért vettem el, hogy elfelezzem. Vagy nem kell?
- Öm... dehogynem!- mondta, majd újra enni kezdett.
- Ezt vedd egy kösz-nek- mosolygott Tsubaki.
- Oké- bólintottam vidáman.
- Tsubaki még oké, de ezt a barmot igazán kint lehetett volna hagyni az udvaron füvet legelni- nyelte le a húsát Light.
- Beverem az az ólajtó nagyságú pofádat!- ordította a fiú.
- Ez is azt bizonyítja, hogy barom. Egy óllal példálozik- kortyolt bele a teájába Light.
- Light, elég legyen- mondtam sóhajtva, de láthatóan nem sikerült oldanom a hangulatot.
- Kiverem belőled a lelked te egoista görény!- ordította Black Star- Hogy mered így meggyalázni az én nagyságom?
- Kölyök, úgy megrúglak, ha nem küldöm utánad a péket, a levegőben éhen döglesz!- kezdett dülöngélni a székkel Light, ahogy összefont karjait a bútor támlájára rakta, és ráhajtotta a fejét.
- Vigyázzál, mert pofán rúglak ököllel, és azt egy életre megjegyzed!- állt fel Black Star- Az Istenek is hajbókolnak előttem, te is a cipőmet fogod tisztítani, úgy szétcincállak egyszer!
- Basszus, te helyből hülyébb vagy, mint más nekifutásból!- röhögött Light.
- Asszem ezek ketten már most szeretik egymást- sóhajtottam.
- Black Star mindig ilyen. Elnézést- mosolygott Tsubaki.
- Ugyan, semmiség- biccentettem- Lighttal se könnyű, neki is nagy a lepénylesője.
- Ripityára zúzom a bordáid, te seggfej!
- Kell egy pofon, vagy megverekszel érte?- kérdezte fél szemét kinyitva Force.
- Azért meg kell hagyni, Lightnak van stílusa- kuncogott Tsubaki, ahogy a két srác egymásnak esett, pontosabban Black Star vetődött a társamra.
- Szállj le rólam!- morogta az- Olyan meleg vagy, hogy fél Londont lehetne fűteni veled télen!
- Kicsinállak, szétverlek, letépem a fejedet!- ordítozta a srác.
- Húha, eldurrant a feje- mondta Tsubaki.
- Majd én helyre vágom őket- álltam fel, és melléjük sétáltam.
- Engedd el a hajam, te utolsó vadbarom!- morogta Light.
- Khm!- köhécseltem, de mintha ott se lettem volna.
- Addig nem, amíg ki nem téptem minden egyes hajszálad!
- ELÉG LEGYEN!- ordítottam, mire azonnal szétrebbentek.
- Black Star!- kiáltottam rá.
- I-igen?- kérdezte, ahogy szikrázó szemeimet látva hátrébb kúszott.
- Remélem, ízlett az ebéd, gyertek mások is- mosolyogtam- Light! Ma te fogsz mosogatni!- hurrogtam le.
- Mi van?! Na nem!- de amint felemeltem a kezem, felsóhajtott- Oké, vettem... rabszolgahajcsár.
- Gyere, Black Star, menjünk- mosolygott Tsubaki- ahogy elindult az ajtó felé, miután betette a tányérokat a mosogatóba.
- Rendben...- válaszolta a fiú, ahogy még vetett rám egy pillantást, aztán a fegyvere mellé sétált.
- Köszönjük szépen az ételt, remek volt- hajolt meg kicsit Tsubaki.
- Nincs mit! Remélem, még látjuk egymást!- biccentettem.
- Én meg remélem, hogy nem- mondta Light, mire, úgy, hogy ki se nyitottam a szemem, fejbe vágtam.
- Sziasztok!- intettem, majd felhúztam a földről a fiút, aki pár ronda szóval áldott meg közben.
A két vendég távozott, én pedig kinyújtóztam.
- neki is láthatsz a feladatodnak! Én megyek, rajzolok egy kicsit- azzal elsiettem a szobámba.
- Nem szeretnél segíteni?
- Talált! Naná, hogy nem!- kiáltottam ki.
Azért kíváncsi vagyok, hogy holnap mi lesz a suliban... nincs túl jó előérzetem...
Soul Eater - II. fejezet
2010.02.18. 17:57
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://thetennira.blog.hu/api/trackback/id/tr41771078
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.